2008. január 30., szerda

Még megvagyok!

Ha esetleg valakit érdekel...Tudom, tudom, sokáig nem irtam, de zajlik az élet, vagyis inkább rohan. Annyi minden történt, nem is tudom, hol kezdjem...

Dolgozgatok, hol több, hol kevesebb lelkesedéssel. A munka unalmas, és ráadásul egy hisztériás idiótával kell együtt dolgoznom. Múlt héten volt komoly haddelhadd, beszélgetés közösen a fönökkel, mert már tarthatatlan volt a helyzet, a banya nem volt hajlandó normális hangnemben kommunikálni velem. Elmondott mindenféle hazugnak, agresszivnak (na ezt sem hallottam még senkitöl), bunkónak. A főnök előtt majdhogy nem kiabált velem. Szegény főnök sokkban volt, és eléggé tehetetlen, mit ne mondjak. A mai napig még fontolgattam is, hogy talán van némi igazság abban, amit a banya (polgári nevén Dee) állit, de miután kiszúrtam a kis visszapillantó tükröt a banya monitorján, amivel engem sasolhat napközben, hát erősen kétlem, hogy épp eszü lenne a lelkem. :) Úgy egy hete jelent meg a kis tükör, és eleinte nem is szúrt szemet, ma esett le, hogy mi az. Ha nem dolgoznék rendesen, még lenne is oka odabiggyeszteni, a baj az, hogy a munkamorálom kilóméterekkel az övé fölött szárnyal. Valószinüleg ez igazából a baja velem. Hát ez van, tessék dolgozni, ha nem tetszik!

Megyek iskolába márciusban, számitógépes (AutoCAD, egyebek) tervezést tanulni. Várom nagyon! Jah, és összel húzunk vissza Louisvillebe! Szóval ha floridai látogatást terveztek, addig kell rá sort keritsetek! Florida nem is olyan jó állandó lakhelynek...mondjuk én ezt tudtam eddig is...csak a másik felem nem :) Repcsi jegyre van pénzem, még mindig a papirokat próbálom intézni. Közben iskolai papirokat is kellet intéznem, meg kaptam egy forditási melót, szóval el voltam havazva. Hogy mikor megyek haza? Jó kérdés, én is szeretném tudni. Iskolán, papirokon múlik. De ez a lökött lakótársam jön velem tutira. Szegény nem beszél magyarul nagyon, majd kacagok rajta nagyokat. :)

Nah, elég a zagyválásomból. Csak életjelet kartam adni magamról.
Csóközön!