Na nem a lakásban, a lakótelepen. Ma este elmentünk Jasonnel sétálni egyet vacsora után, és láttunk kettöt is! Mind a kettö szemeteskukából mászott ki, és persze menekült, amilyen gyorsan csak tudott. Az egyikük jól megnézett minket magának, gondolkodott is egy kicsit, hogy megérjük-e a fáradtságot, és eliszkoljon-e. Aztán persze biztos, ami biztos, felmászott egy közeli fára. Még sose láttam mosómacit fára mászni! Szemetesben csövezni igen, kukát svédasztalnak használni is, de fára mászni....! Emlékszem, a Michigan-i táborban szokták éjszakénként kiborogatni a szemetest, mi meg reggel szedhettük össze utánuk a maradékokat. :) Ott még borzot is láttam, meg a szagát is éreztem. Fujj! Azt nem tudom, meséltem-e, hogy láttam pár hónapja élö, dögnagy aligátort szabadon. Bizony, egy bevásárló központ melleti tóban úszkált nagy lustán. Sajnos azóta sem sikerült összeakadnom eggyel. Na nem akarnám testközelböl megismerni, csak úgy biztonságos távolból. Tudtátok, hogy cikk-cakkban kell elölük futni? Bizony, nem képesek hirtelen irányt váltani, csak egyenesen tudnak szaladni, de azt félelmetes sebességgel. Ki gondolta volan...Környezet óra: vége. :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése