Hát túl vagyok az első napon. Pontosan az volt, amit vártam. Nem összeszerelek ugyan, hanem csomagolni fogok, meg sterilizálni, meg bejelöléseket égetni a fémbe kémiai úton. Meg ilyesmi. Nem nagy durranás, de persze megint felfújnak mindent. Egy orosz nő tanit be, akiről nem igazán tudom még, mit gondoljak. Illegális bevándorlóként, túrista vizummal jött ki,férjjel, két gyerekkel, és 8 éve itt él. Betanitás közben szidta nekem a többi oroszt, ukránt, akivel összeakadt itt kint, meg pár kollégáját is. Érdekes volt. Hamar megtanultam mindent, és elég gyorsan dolgoztam, befejeztem 3 megrendelést, de ő csak kettőt irt be nekem. Szóltam, hogy három volt, nem kettő, de nem érdekelte. Gyanitom, hogy a diplomám nem tett éppen jó benyomást rá. Kedves volt, de az nem jó jel, hogy kevesen szeretik ott. Sebaj, talán majd mással is összeismerkedem.
Úgy néz ki, jó esélyem van arra, hogy felvegyenek a 3 hónap leteltével, mert a bácsit, aki most mellettem dolgozik, el fogják küldeni, mert nem tudja a cég felvenni, nem beszél elég jól angolul. Sajnálom, és nem akarom elvenni a munkáját, de akkor is elbocsájtják, ha én elmegyek, szóval mindegy. Nem tudom, tudja-e szegény. Szomorú. Lehet inkább valami szociális, non-profit céghez kellene mennem dolgozni? Hmmm...
Ha felvesznek, azt hiszem, maradok itt, hiába nem álmaim munkája. a juttatások túlságosan jók, sehol nem fogok ennyi szabit, biztositást, egyebet kapni. És mellesleg 6 (vagyis nekem 9) hónap után cégen belül pályázhatok meg más állást, akár irodai munkát is.
Szóval most igy állunk. Ma lesz a második napom, az ácsorgás nem vészes, igaz az utolsó órában éreztem a sarkaimat és a hátam egy kicsit. Sajnos a mutató ujjam, amivel a kis fém fúrófejeket fogtam az égető laphoz, fáj egy kicsit a sok szoritástól. Sebaj, túlélem.
Úgy néz ki, jó esélyem van arra, hogy felvegyenek a 3 hónap leteltével, mert a bácsit, aki most mellettem dolgozik, el fogják küldeni, mert nem tudja a cég felvenni, nem beszél elég jól angolul. Sajnálom, és nem akarom elvenni a munkáját, de akkor is elbocsájtják, ha én elmegyek, szóval mindegy. Nem tudom, tudja-e szegény. Szomorú. Lehet inkább valami szociális, non-profit céghez kellene mennem dolgozni? Hmmm...
Ha felvesznek, azt hiszem, maradok itt, hiába nem álmaim munkája. a juttatások túlságosan jók, sehol nem fogok ennyi szabit, biztositást, egyebet kapni. És mellesleg 6 (vagyis nekem 9) hónap után cégen belül pályázhatok meg más állást, akár irodai munkát is.
Szóval most igy állunk. Ma lesz a második napom, az ácsorgás nem vészes, igaz az utolsó órában éreztem a sarkaimat és a hátam egy kicsit. Sajnos a mutató ujjam, amivel a kis fém fúrófejeket fogtam az égető laphoz, fáj egy kicsit a sok szoritástól. Sebaj, túlélem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése